Bolyai táborok 1993 Berekfürdő Bolyai kéziratok kutatása Berekfürdő Ritka adottságú település, melynek egy részét a Millér főcsatorna szinte patkó alakban körbefog. Mindamellett, hogy a magánterületek és a külterületek szépen gondozottak, kiemelésre méltó azok folyamatos ápolása Berekfürdő Az Alföldön, a Nagykunság közepén található. A honfoglalás körül már lakott település. A tatárok elől a Kárpát-medencébe menekülő kunokat - ezt a nomád harcmodorban jártas szabad kunokat - ezt a nomád harcmodorban jártas szabad pásztornépet - IV. Béla király 1240-ben a mai Nagy- és Kiskunság vidékére telepítette. Védelmi szerepükért cserébe kollektív nemességet kaptak. A híres "kun szabadság" azt jelentette, hogy a kunok csak saját kapitányaiknak tartoztak engedelmességgel, és bíróságot kizárólag a nádor ülhetett felettük. A Habsburgok 1702-ben elzálogosították a Nagy- és Kiskunságot, valamint a Jászságot magába foglaló Háromföldet. Veszélybe került a "kun szabadság", amelynek ügyét a kunok II. Rákóczi Ferenc harcával kapcsolták össze azzal, hogy a fejedelem táborába álltak. A "rakamazi futásnak" is a majtényi fegyverletétel vetett véget. A kunok visszatértek, de az elzálogosítás miatt saját földjükön jobbágyokká lettek. Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá a híres redempciós oklevelet. A kunok kifizették a császári ház adósságát, s viszonzásul ismét elnyerték régi szabadságukat. Berekfürdő igazi fejlődése 1926/28-tól veszi kezdetét. Pávai Vajna Ferenc - Hajdúszoboszló után - itt is gyógyforrás után kutatott ekkoriban. Munkája eredményeként 626 méter mélyről 56 Celsius fokos gyógyvíz tört a felszínre! A gyógyvízzel értékes földgáz is jött, amelynek energiájára Veress Zoltán vegyészmérnök 1938-ban üveggyárat alapított. Világhírét jelzi, hogy az Ergon jelzésű üveg a jénaiak konkurense lett, az ún. "fátyol" üvegek pedig mindmáig kelendőek a világpiacon. Településünk önállóvá válásáról az 1991. szeptember 11-i népszavazás döntött. A lakosság akaratának megfelelően, a Köztársasági Elnök Berekfürdőt 1992. július 1-jével önálló községnek nyilvánította. 1993. január 1-jével már a gazdasági önállóság is megvalósult: a fürdő, a vízműberendezések, a kemping és a vendégház is Berekfürdő tulajdonába került. 1995 májusában megnyílt az első Berekfürdői Nemzetközi Nagykun Művésztelep. Művészeti vezetője ekkor és a következő évben Torok Sándor festőművész, 1997-tól Petkes József festőművész lett. Vendégeinknek a nyolc hektáros fürdőtelep hat szabadtéri és egy fedett medencéje, szállodái és panziói, faházai és kempingje biztosít szállás- és üdülési lehetőséget. A strand területén csónakázni és horgászni, vízibiciklizni és teniszezni, asztaliteniszezni és futballozni is lehet. A gyógyulni vágyók igényeit különféle masszázsok, súlyfürdők, fizikoterápiás kezelések, valamint reumatológiai szakrendelés szolgálja. Kirándulásokat lehet szervezni a környező városokba (Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes) és a Hortobágyra. Budapesttől Berekfürdő 180, Eger 110, Szolnok 76, Debrecen 70 kilométerre van. Berekfürdőn szívélyes vendéglátás és érdekes programok, béke és csend, nyugalom és jó közbiztonság várja télen-nyáron a kikapcsolódásra és pihenésre vágyó vendégeket. Helységünk polgárai ugyanilyen szeretettel hívják és várják évről évre a képzőművészeket is. Berekfürdő ideális lehetőség a pihenéssel és gyógyulással egybekötött alkotásra, hiszen a község és környéke szép és érdekes motívumokban is bővelkedik.
Bolyai Farkas akadémiai tanulmánya - a Marosszéki lakodalmas szokások Jeney Attila: Pávától Berekfürdőig Vajda Dániel emléklapgyűjteménye Bolyai Gergely levele bátyjához, Bolyai Jánoshoz Zárug Péter Farkas: " az Ocular /.../ a vénségnek a szemit visszaadta" |